Tényleg a grammokon múlik a boldogság? Mennyit számít a bringa súlya a valóságban?
Valljuk be, mindannyian beleestünk már ebbe a csapdába. Állunk a bringaboltban, emelgetünk két kerékpárt, és a drágábbat „érezhetően könnyebbnek” tituláljuk. Lessük a bringás webshopok ajánlatait, melyik bicikli a könnyebb, megéri-e az árát az a néhány deka spórolás?
A kerékpáros marketing évtizedek óta sulykolja belénk: a könnyebb egyenlő a gyorsabbal. Elhisszük, hogy a karbon váz, a titán csavarok és a grammok lefaragása fog minket jobb bringássá tenni.
De mi a helyzet, amikor lemegyünk az aszfaltról? Mi történik a gravel és bikepacking világában, ahol a kaland, a megbízhatóság és a kényelem legalább annyira fontos, mint a sebesség?
Tényleg annyit számít az a plusz egy kiló? Vagy csak egy jól kitalált marketingfogás az egész?
Vegyünk egy átlagos, 75 kilós bringást (nevezzük Péternek), és nézzük meg, mit mondanak a számok, és mit mond a valós tapasztalat.
Súlytalanság varázsa: ki a valódi ellenség?
Mielőtt a kilókról beszélnénk, gyorsan tisztázzuk, mi lassít minket. Tekerés közben három fő erő ellen küzdünk:
- A Szél (Légellenállás): A legnagyobb ellenségünk sík úton. Minél gyorsabban mész, annál jobban „tol” vissza.
- A Gravitáció (Súly): Ő az, aki az emelkedőkön ébred fel, és mindenáron vissza akar húzni a völgybe.
- A Gördülés (Súrlódás): A gumik és az út találkozása, ez is energiát emészt fel.
A kerékpár súlya leginkább a gravitáció és (kisebb részben) a gyorsítás legyőzésében játszik szerepet.
Az 1 kilós mítosz: Tényleg lassabb síkon?
Sokan azt hiszik, egy nehezebb bringa sík terepen is egy lomha dög.
Péterünk 75 kg. Tegyük fel, a bringája 10 kg, és van nála 3 kg cucc (kulacs, szerszámok). A teljes „rendszer” súlya 88 kg.
Mi történik, ha Péter lecseréli a bringáját egy 11 kilósra? A rendszer súlya 89 kg lesz. Ez a teljes súlyhoz képest alig 1,13%-os növekedés.
Na és a gyakorlatban?
- Gyorsítás: Igen, a 89 kilót egy picit nehezebb lesz megindítani a lámpánál. Több erő kell a tehetetlenség legyőzéséhez.
- Sebességtartás: Na, itt jön a meglepetés. Amint Péter eléri a kényelmes 30 km/h-s utazósebességet, az erőkifejtésének 80-90%-át a légellenállás teszi ki. A széllel harcol, nem a kilókkal. Az a plusz 1 kg, ami a rendszer súlyának alig 1%-a, egyszerűen „utazik” vele. A különbség wattokban mérve annyira minimális, hogy sík terepen gyakorlatilag észrevehetetlen.
Sík úton, tartós sebességnél az az 1 kg plusz szinte senkit nem érdekel.
Az igazság pillanata: amikor az út felfelé kanyarodik
És akkor megérkezünk az emelkedő lábához. A sebességünk leesik, a szél ellenállása hirtelen másodlagos lesz. A gravitáció átveszi az irányítást.
Itt már nem a levegőt toljuk, hanem minden egyes pedálfordulattal a teljes rendszer súlyát (Péter esetében a 88 kilót) emeljük feljebb és feljebb.
Mennyit számít itt az az 1 kg?
Ha a 88 kilós rendszerből lefaragunk 1 kilót (87 kg-ra), az 1,13%-os súlycsökkenés. Mivel emelkedőn a súly a domináns, a teljesítményünk (ha ugyanannyi erővel tekerünk) közel 1,13%-kal javul.
Mit jelent ez időben?
- Tegyük fel, Péter egy 6%-os emelkedőn 30 perc alatt ér fel a 88 kilós rendszerrel.
- Az 1,13%-os javulás azt jelenti, hogy 1 kilóval könnyebben körülbelül 20 másodperccel gyorsabban fog felérni.
Egy versenyen a 20 másodperc lehet a dobogó. De egy átlagos vasárnapi tekerésen? 20 másodperc egy félórás mászásnál alig több, mint egy mélyebb levegővétel a csúcson.
Persze, egy meredekebb, 10-15%-os falon már „érzésre” is harapósabb, élénkebb egy könnyebb bringa, de a stopper valójában akkor sem fog drámai különbséget mutatni.
Pontosabb számításokba is bele lehet menni, de a lényegen persze nem változtat:)
Itt van egy jó cikk a ridefair honlapon!
Itt is viszonylag egyszerű a levezetés, hogy például egy 7 és 9 kg-os kerékpár összehasonlításakor a százalékos különbség 29%, de mivel az össztömeg számít, ez valójában csak 2-3 % különbség lesz.
Végeredmény, hogy 1 kg tömegcsökkentés a kerékpárnál, 100 km távon mindössze 1 perc kerékpározási idő megtakarítást jelent, ami valljuk be, elhanyagolható, ha nem versenyen indulunk…
Ahol a mánia véget érhet: gravel és bikepacking
És itt jön a csavar. A gravel és a bikepacking világa teljesen átértelmezi a súlyról alkotott képünket.
A gravel valósága: megbízhatóság vs. súly
A gravelezés a kalandról, a tartósságról szól.
- Példa: Választhatsz egy ultra-könnyű, versenyre szánt 400 grammos gravel gumit. Vagy egy „bombabiztos”, dupla defektvédelemmel ellátott 600 grammosat. Ez a két guminál 400 gramm különbség.
- A számok: Ez a 400 gramm a 88 kilós rendszerünkön elhanyagolható (kb. 10 másodpercet jelent a félórás mászásnál).
- A valóság: Ha az a papírvékony gumi 50 kilométerre a civilizációtól egy éles kövön megadja magát, az 10-15 perc bosszantó szerelés. A nehezebb gumi által adott megbízhatóság messze felülírja a grammok hajszolását.
A gravel világában a kényelem is energiát spórol. Egy kényelmesebb, de nehezebb nyereg, vagy egy rezgéseket jobban csillapító (és szintén nehezebb) váz hosszú távon sokkal többet segít, mert kevésbé fáradsz el fizikailag.
Bikepacking végállomás: ahol a bringa súlya eltörpül
A bikepacking (többnapos, önellátó túra) az, ahol a gramm-mánia végleg értelmét veszti.
Nézzük Pétert egy 5 napos erdei túrán:
- Péter: 75 kg
- Bringa: 12 kg (egy robusztus acélvázas gép, tele rögzítési pontokkal)
- Felszerelés: 15 kg (sátor, hálózsák, matrac, főző, ruha, szerszámok, 4 liter víz)
A teljes rendszer súlya: 102 kg!
Most tegyük fel, Péter lecseréli a 12 kilós bringáját egy 10 kilós, szuperkönnyű karbon gépre. Ez 2 kg megtakarítás.
- A 102 kilós rendszerből 100 kg lesz.
- Ez kevesebb mint 2% súlycsökkenés a teljes rendszeren.
Amikor valaki 15-20 kiló cuccot cipel magával az erdő közepén, teljesen értelmetlen azon aggódni, hogy a bringa váza 1,5 kiló vagy 2,5. Sokkal többet számít, hogy a hálózsákod 800 gramm vagy 1,5 kiló, vagy hogy van-e nálad elég víz.
A bikepacking során a bringa súlyát felülírja a megbízhatóság (egy törött karbon váz az isten háta mögött a túra végét jelenti) és a funkcionalitás (van elég rögzítési pont a táskáknak?).
Hova érdemes mégis könnyíteni?
Ha mindenképp szeretnénk, hogy a bringánk „könnyebbnek érződjön”, és van rá pénzünk, egy helyen érdemes súlyt csökkenteni: a forgó tömegnél.
A kerekek, gumik, a pedál és a cipőnk súlya az, amit folyamatosan gyorsítanunk kell. Egy könnyebb kerékszettől a bringa „harapósabbnak”, agilisabbnak, élénkebbnek fog érződni. Ez a szubjektív élményt nagyban javítja, még ha a stopperen csak másodperceket is jelent.
Ne a grammokat hajszold, hanem az élményt!
Számít a kerékpár súlya? Igen, egy kicsit. De sokkal kevésbé, mint ahogy azt a marketing elhiteti velünk.
- Sík úton: Szinte semennyit.
- Hegynek felfelé: Számít, de 1 kg is csak másodperceket jelent.
- Gravelen: A megbízhatóság és a defektállóság sokkal fontosabb.
- Bikepackingnél: A bringa súlya szinte eltörpül a felszerelés mellett.
Ne költs el százezreket csak azért, hogy a bringád 10 kiló helyett 9 legyen.
Azt a pénzt fektesd inkább egy strapabíró és rugalmas acélvázba, egy megbízhatóbb (de nem feltétlenül könnyebb) kerékszettbe, egy kényelmes nyeregbe, ami illik hozzád, vagy ami a legtöbbet számít: egy újabb, felejthetetlen kalandba.